2011. szeptember 7., szerda

Ismerd meg a Jahn Ferenc Kórházat, avagy mire jó egy korai ébredés

Ma is sikerült elég korán kelni, úgyhogy gondoltam, írok. :)

Tegnap, miután megvolt a délutáni "Fél kettő" nézés, és olvastam is, már csak a netezés maradt hátra, úgyhogy elkezdtem olvasgatni a fórumokat, és találtam topicot az "én" kórházamról, azaz a Jahn Ferenc Kórházról is. Úgyhogy belevetettem magamat, és sok-sok dolgot olvastam. Ezen felbuzdulva írok én is, íme, az én igen részletes, mindenre kiterjedő véleményem, ami szigorúan saját tapasztalaton alapszik (mert mint a napló bevezetőjéből kiderül, ez a napló nemcsak a babáról fog szólni, hanem a mamáról és a papáról is, és végső soron, ami velem történik, engem foglalkoztat, az Máténak sem mellékes): 

Már ezer éve tudom, hogy a Jahn Ferenc Kórházban fogok szülni. Úgy kezdődött, hogy az egyik legkedvesebb barátnőm is ott szülte a kisfiát, mert az ottani szülészet vezető főorvosa volt a fogadott doktora, így adta magát, hogy a Jahn-ban szüljön. Megjegyzem, a barátnőm a XI. kerületben lakik, szóval nem kis távolságot kellett megtennie a kórházig, de vállalta, és én úgy gondolom, hogy ha valaki "képes" ennyit utazni egy kórházért, akkor csak nem lehet annyira rossz... Úgyhogy amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, akkor nem is volt kérdés, én is Csákány M. György doktor urat és így a Jahn-t választottam. Amikor először megláttam, akkor eléggé vegyesek voltak az érzéseim, mert hát tényleg nem a legszebb épület. Erre mondják, hogy tipikus szocreál épület, ami családi házakkal van körülvéve, és ezért eléggé feltűnő is. Aztán a bejelentkezésnél tapasztaltam, hogy hiába a sorszám, a kismamákat egyből "hívja" is a gép, ami szerintem egy végtelenül szimpatikus dolog. A bejelentkezéskor megkérdeztem, hová kell mennem, és persze rossz helyre irányítottak, de mivel van szám, megkérdeztem, és minden ment simán. A lift, ami a betegek és a látogatók számára van fenntartva, eléggé lassú, kevés ember fér el benne, ráadásul a két lift közül az egyik hetek óta nem működik. Na, de nem panaszkodom, ott a lépcső is, ami így a szülés vége felé akár áldásos hatással is lehet rám. :) (Meg amúgy van páternoszter is, persze elvileg csak a dolgozóknak, de én néha azt használtam.) Az első alkalommal uh-ra és vérvételre kellett mennem, és Erzsike, aki a vérvételen van, egy tündéri nőci!! Kedves, aranyos, beszélget, kérdez, segít, és megjegyez mindenkit. Nagyon jó élmény volt mindig a vérvétel. Az uh-on sem volt semmi negatív élményem, ott is rendben ment minden. Az elején mindig csak vérvételre jártam oda, úgyhogy mindig jó élményekkel jöttem el. Ja, egy dolgot kihagytam, ami viszont szerintem nagyon gáz ebben a kórházban, ez pedig a wc-k állapota. Hát az valami borzasztó. Kicsik, büdösek, koszosak, ott cigiznek a betegek. Na, de ez kibírható, főleg úgy, hogy Erzsike mindig adott egy kémcsövet, és abban vittem a vizeletmintát, így nem kellett csak egyszer egy ilyen szörnyű wc-ben mintaadás céljából pisilnem. Na de így a vége felé már voltam CTG-n is, ami kicsit kellemetlenebb volt, de erről már írtam, úgyhogy ne hánytorgassuk fel a múltat. :) A választott orvosom, Csákány doktor úr szerintem nagyon jó orvos. Eléggé furcsa a stílusa, humora, meg kell szokni, de egyébként meg nagyon normális, odafigyel, elmagyaráz mindent. És nagyon korrekt volt, mert amikor életemben először találkoztam vele, és kiderült, hogy szept. elejére esik a szülés ideje, akkor egyből közölte, hogy Ő augusztus végén lesz szabadságon, méghozzá külföldön, így csak akkor válasszam Őt, ha nekem megfelel, hogy erre az időre valakire rá fog bízni, mert ugye bármikor beindulhat a szülés. Persze engem nem zavart. Ráadásul akire rábízott, Hartman doktor úr szintén egy tündér. Nagyon aranyos, figyelt Ő is rám, segített mindenben. Szóval összességében nekem nagyon pozitívak a tapasztalataim. És akkor még nem is beszéltem a szülőszobáról, amit meg lehetett nézni, és igencsak meglepődtem, amikor megláttam, mert sokkal kórháziasabbnak képzeltem a szülőszobát. Jó volt, hogy pozitívan csalódtam. Van két nagyon szuper szoba. Ezekben van kád, az egyikben egy nagy franciaágy, ahol lehetsz a vajúdás során, és mindkettő előnye, hogy a babádat ott a szülés után "rendezik el", tehát nem is viszik ki a szobából. Az egyik amúgy a "Lila" szoba, mert minden lila benne (nem zavaró :) ), a másik a "KIKA" szoba, mert azt a KIKA rendezte be. Aztán van még 3 másik szülőszoba, ami szintén nagyon szép, rendezett, hangulatos. Amivel különbözik, az az, hogy nincs bennük kád, és a babádat sem ott rendezik el, de egyébként semmivel sem rosszabbak. Amúgy ahogy emlékszem, talán az egyik ilyen szoba egy kicsit kicsi, de nem hiszem, hogy majd ez fog zavarni a szülés közben. Megnéztük a csecsemőosztályt is, ami már inkább kicsit kórház jellegű, de amúgy az is teljesen rendben volt. Van alapítványi szoba, amiért fizetni kell, és amit csak akkor vehetsz igénybe, ha éppen üres, amikor szülsz. Ennek előnye, hogy egész nap kint lehet Veled a babád, és az apuka is bent lehet du. 2-től 6-ig Veletek. Van egy kétágyas is. Amúgy a többi szoba 5 ágyas, és azok is teljesen rendben vannak. Itt asszem reggel 6-tól este 11-ig lehet Veled a baba, de vizitre persze elviszik, talán olyan 10 körül. Éjszakára is "kikérheted" a babádat, de csak ha nem zavarja a szobatársakat. Ha ilyen szobába "kerülsz", akkor az apukával is csak az ajtónál találkozhatsz, be nem jöhet. Egyébként azt mondták, tanácsolták ott, hogy jobb a többágyas szoba, mert ott lehet ellesni praktikákat, lehet kérdezni, beszélgetni, nem unatkozik az ember, és a babára is figyelnek, ha kimész pisilni. Mivel csak a szülés előtt állok, olyan tapasztalatom nincs, hogy milyenek a csecsemős nővérek, de hallottam jót is, rosszat is. Majd meglátjuk. Kíváncsi vagyok, élőben-élesben milyen élményeim lesznek, majd megosztom azokat is. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése