Adós vagyok már egy csomó mindennel, amit le akartam írni, de nem tettem. "Ígértem" például, hogy beszámolok, milyen volt a Jahn Ferenc Kórházban szülni, meg persze írni szeretnék az első hónapról is, hiszen ma lett Máté 1 hónapos.
Kezdjük a szüléssel. Csak pozitív dolgokat tudok írni a kórházról. Mindenki nagyon figyelmes volt velem, sosem voltam egyedül, igyekeztek mindent megtenni, hogy elviselhetővé tegyék a vajúdást és a kitolást. Ezúton is köszönöm Kunszt Nórának, Csákány doktor úrnak, Fekete doktor úrnak. Amúgy még kádban illóolajok között is vajúdtam, ami nagyon jót tett. De sajnos maga a szülés nem volt túl jó élmény. És itt most nem arra gondolok, hogy fájt, mert az természetes, hanem úgy az egészre. Egyrészt nagyon elhúzódott, mert már éjfélkor bent voltunk a kórházban, és csak reggel hétkor volt a burokrepesztést. Másrészt azt mondták, hogy innentől kezdve kb. 2 óra, és megvan a baba, ehhez képest 9-kor még nagyon messze volt a vége. Én kezdtem fáradni, az EDA nem volt hatásos, Máté nem jól fordult, elhúzódott a kitolási szak, és a végén 8 ember állt körül, és vákuummal szültem meg a kisfiamat. Szóval összességében nem túl jó élmény ez nekem, igyekszem feldolgozni. Bár a dokim szerint a szüléskor felszabadul valamilyen hormon, ami a rövidtávú memóriára van hatással, de mondtam neki, hogy nem igazán éreztem ezt. Na mindegy, a következő jobb lesz. :)
És most jöjjön Máté első hónapja. Nagyon boldog vagyok!!!! És Máté is. Szerintem nagyon kiegyensúlyozott baba. Jól alszik, és hason, aminek nagyon nem örül a védőnőnk, pontosabban azt mondta, hogy nem szabad úgy altatni, de én úgy altatom, mert úgy szeret aludni, és mert ha egy kicsit fáj a hasa, és hasra teszem, nagyon hamar megnyugszik. Van egy ún. kakipóz is, ami bevált, és ha látjuk, hogy nagyon tekereg a hasa, de nem sikerül kakilnia, akkor jöhet a kakipóz, és szinte mindig van "eredménye". Ja, és jellemzően megvárja ezzel az apukája hazaérkezését. :) Az elején mindig sírt a fürdetésnél is, de most már nem, szerintem azt is egyre jobban élvezi. Mindig beszélünk hozzá, elmondjuk, hogy most mi történik vele, és talán ez segít. Egyébként még csak 4 napos volt, amikor felemelte a fejét, és átfordította egyik oldalról a másikra, tegnap pedig kétszer is hasról hátra fordult. Szóval fejlődik a babócánk. :)) Ma a "reggeli" után már 4750 gramm volt, úgyhogy egy hónap alatt hízott 1 kg-t. Külön szobában alszik, csak akkor megyünk be, ha éhes és sír, amúgy nagyon nyugodtan alussza végig az éjszakákat. Általában egyszer kel fel. Persze ha rosszabb napja van, mint pl. a tegnapi is, akkor vele alszom, és úgy sokkal hamarabb megnyugszik, és én is sokkal nyugodtabb vagyok, ha mellette lehetek. És ami a legfontosabb, már mosolyog. :)) És nemcsak kajálás után, hanem úgy egyébként is. És olyankor annyira édes, hogy meg tudnám zabálni. Imádom!! Minden este altatáskor simogatom a kis buksiját és a kisujjamat szopizza, és úgy nagyon hamar el tud aludni. A cumit mindig kiköpi, a kezét még nem találta meg, úgyhogy ez a mi nyugtató módszerünk, ha már nem éhes és a pelenka is tiszta, csak egy kis közelségre vágyik.
Hááát, így telt az első hónap. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése