2013. szeptember 18., szerda

Jusson eszembe...


... hogy arra törekedjek, a gyermekeim, a családom mindig fontosabb legyen, mint a munkám,
... hogy mindig adjak hálát Istennek, amiért megajándékozott a gyermekeimmel,
... hogy a gyerekek gyerekek, és így viszonyuljak hozzájuk,
... hogy a "Gonosz, maró, kegyetlen szavak gyógyíthatatlanabb sebet, veszedelmesebb mérgezést okoznak a durva fizikai sérülésnél. Az egyszer kiejtett szót soha többé nem vonhatjuk vissza! Bántó, kíméletlen, a másik gyengeségeit könyörtelen kritikával ostorozó szavak görcsöt, sokkot, titkon gennyedő fekélyt okoznak a lélekben! De nemcsak az indulatból, sértett hiúságból, féktelenségből a másik lényébe döfött szavak a veszedelmesek. A játékos meggondolatlanságból kiejtett megjegyzések is mélyre hatolnak és megfogannak egy feszült pillanatban." Szepes Mária
... hogy el kell fogadni: mindenki úgy neveli a gyermekét, ahogyan akarja, én nem szólhatok egy szót sem, max. magamban levonhatom a következtetéseket, 
... hogy nem az a lényeg, hogy másoknak megfeleljek, rend legyen mindenhol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése