Télapó itt van...

Máté szerint: hó a sugája.

Zsombor szerint: hó a sunája.

:)

Aranyköpés Zsombortól

Esti vacsi, Zsombor mézes kenyeret evett uborkával. (Nem savanyú volt, az azért durva lett volna.) Még volt pár felkarikázott uborka, mondom Zsombinak, hogy egyél még uborkát.

Zsombor: Miért egyek uborkát?

Én: Mert tele van vitaminnal.

Zsombor (nagy, kikerekített szemekkel): De a mézben is van mitamin! (nem elírás!)

Én: Igen, igaz. És a méz meggyógyítja a torkodat.

Zsombor: Igen. Az uborka meg a számat. És a pocakomat is.

Amikor felhívtak a rendőrségtől...

Az úgy volt, hogy már épp indultam volna hazafelé, amikor megcsörrent a telefonom. Magánszámról hívtak, én meg felvettem, mert Anya szokott magánszámról hívni, bár átsuhant az agyamon, hogy Anya ilyenkor még nincs otthon, így valószínűleg nem Ő az, na de akkor ki lehet az, na de mindegy is, mert már felvettem... és akkor elhangzott egy mondat, mely a következőképpen hangzott, és amely mondat alatt az alább felsorolt esetek jutottak eszembe.

A mondat: "Jó napot kívánok! XY vagyok a Budapesti Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályáról és Gebei Máté szüleivel szeretnék beszélni." 

Amik eszembe jutottak:

"Jó napot kívánok! XY vagyok a Budapesti Rendőrfőkapitányság..." = Úristen, Bandi balesetet szenvedett.

"... Bűnmegelőzési Osztályáról" = Ja, akkor nem.

"... és Gebei Máté szüleivel szeretnék beszélni." = Úristen, Mátéval történt valami... de akkor miért nem a mentők hívtak?"
:) :) :)

Máté aranyköpése

Színházba készülődtem vasárnap este, a Fiúk pancsiztak. Látták, hogy fel-alá mászkálok, szoknya és nyaklánc van rajtam, egyből mondta Máté, hogy menjek be a fürdőszobába, mutassam meg a nyakláncomat. Bementem, megnézték, mondták, hogy szép. Ki akartak szállni a kádból, Bandi kivette Őket, közben én épp a tükör előtt szedtem a szemöldökömet. Máté megszólal:

- Várj, anya, odamegyek, megnézem, mi ilyen szép.

Odafut, feláll a szekrényre, hogy szembenézzen velem, és teljesen komolyan azt mondja:

- Én itt semmilyen szépet nem látok!

Máté aranyköpése

Máté reggel gitározni szeretett volna. Nézi az erősítőt, Bandi magyarázza neki, hogy melyik gomb mire való. Erre megszólal Máté: "Igen, tudom, ez a rockító." 

Máté aranyköpése

Este altatáskor odabújik hozzám, és ezt mondja: "Szeretlek, Te kis virágcsokor." Majd utána a fülembe súgja, hogy "Anya, leszek a feleséged!" :) :) :) 

Máté arany(csíny)tevései

Már ezer éve történt, csak nem lett dokumentálva, hogy azénédesdrágaegyetlenelsőszülöttem feldugott az orrába egy, azaz egy darab tic-tac-ot, és mindezt sikerült akkor abszolválnia, amikor én vezettem. Persze ilyenkor hiába mondod neki, hogy ne szívja, hanem fújja, semmit se ér, nekem meg már lepergett a szemem előtt az orrlyukból kinövő tic-tac-fa képe, ami nagyon nem tetszett, szóval itten van, hogyan lehet megoldani eme csodás helyzetet: satufék a Pöttyös utca kellős közepén, vezetőülésből kiugrani, a gyerek ajtaját feltépni, mit sem foglalkozva a mögötted érkező autósokkal, a gyerek orrlyukát az amúgy se kicsi ujjaddal kitágítani akkorára, hogy beférjen az ujjbegyed úgy, hogy a tic-tac szemet ne felfelé nyomd, és közbe kiáltsd a gyereknek, hogy fújjjjjad! Jelentem: sikerült kiszedni az egy szem tic-tac-ot, és én is normálisan reagáltam utána, ami nagy szó, mert ilyenek után általában hóthülyeszülőként viselkedem sajnos.

Mindezek után már olyan semmiségnek hangzik, hogy sutyiba betolt egy negyeddoboznyi multivitamint, miközben az édesapukája telefonált, aki amúgy utána majdnem szívrohamot kapott. (Még mindig hangosan röhögnöm kell, amikor eszembe jut az édesjóapjuk arca az eset megtörténte után az én hazaérkezésemkor. Szemét vagyok, tudom.)

És az is semmiség, hogy míg a halálomon voltam az ágyban attól a betegségtől, amit tőle kaptam el (na jó, nem csak tőle, de benne volt Ő is bőven), addig ellopta a nagyollót, és elöl-hátul igazított egy kicsit a haján. Szerintem az eredmény egy nagyon eredeti hajviselet lett, mert nem ám összevissza nyirbálta meg a haját, nem, nem; pontosan belőtte a közepet elöl a homloka feletti részen és hátul a tarkónál. Tulajdonképpen büszke vagyok rá!