Annyira bíztam abban, hogy majd Zsomborral minden más lesz. Mert nekem vagyis nekünk már kijutott a rosszul alvó babából, így jogosan vártam, hogy akkor most valami más jön. Esetleg rossz evő lesz, válogatós, amire van esély, ha azt nézzük, hogy kb. 2 hónapig hiába próbáltam adni neki ilyen-olyan kajákat, csak öklendezett tőlük, és lassan 9 hónaposan is még csak egy étkezést váltottunk ki, bár azt nem nevezném kiváltásnak, hogy a kölök befal egy csomó pürét, és utána fél órával leöblíti egy kis anyatejjel. De nem akarom elkiabálni, meg amúgy valójában tudom, az evéssel nem lesz gond. De az alvás?! Az valami katasztrófa. Éjfélig úgy ahogy alszik. De egykor megkezdi, és óránként kel a Lelkem. Tudom, hogy a szeparációs szorongás időszakában vagyunk, meg még egy foga sincs, így talán az is kínozza, de akkor is. Az én alvással kapcsolatos szorongásommal kihez forduljak?! Nagyon szeretnék még egy babát, annyira vágyom arra, hogy beteljesüljön az álmom. Állok a konyhában, épp ezerféle kaját főzök, és bejönnek a fiaim, mind a három, csodásak, magasak, és kaját kérnek, mert majd' éhen halnak, és megölelnek, a fejemre nőnek, imádnak, és én is őket. De komoly esély van arra, hogy ez tényleg csak álom marad, ha ez így megy tovább. Aludni akarooooooook!!! Nem bírok ki még 3, esetleg 4 évet ennyi alvással. Oké, később is kelnek majd, ha hánynak, megy a hasuk, vagy lázasak, de az nem lesz mindennapos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése