Aranyköpések Mátétól

Én: Máté, mondták már Neked, hogy milyen szép kék szemed van?

M: Igen, nekem nem fekete a szemem, hanem, hanem kék.

Én: Igen, szép kék szemed van.

M: Apának meg zöld a fikuja.

M: Nekem van főnököm.

Én: És ki a  főnököd?

M: Gergő.

Én: Gergő?

M: Igen, Ő a barátom.

Máté telefonál.

Máté: Halló, itt Gebei úr vagyok.

Zsombor megharapott. Rászóltam, hogy nem szabad.

Máté: Héé, Zsombor, ne harap anyát!

Én: Máté, képzeld, amikor Te ilyen kicsi voltál, mint Zsombi, Te is megharaptad anyát.

Máté: Nem, én nem harapóztam meg Téged.

Kis szünet után Máté: Kébbe anya, Marci megharap, de nem az a itt Gebei Marci, hanem a Hamm Marci. 

(Gebei Marci tulajdonképpen az a kisfiú, akivel mostanában motorozik a házunk előtt, ha találkozunk. Hamm Marci meg a csoporttársa az oviban.)

Én: És kit harapott meg Marci?

Máté: Ki?

Én: Hát Marci?

Máté: Nem tudom. Kit?

Máté: Anya, delle (gyere), ugrálni akarok a kanapéról, delle, delle, vigyázz magamra.