Az erdőben sétálunk, Máténak fogom a kezét, Zsombor megy előttünk Bandival, mire Máté megszólal: "Úgy szeretem a kis Zsombikámat, mindig barátok leszünk."
Az ovis anyák napi ünnepség után a Mekiben kötöttünk ki. Mivel nagyon kellett pisilnem, rendelés után gyorsan bementünk a wc-re, aztán nekiláttunk enni. Máté rámutatott az egyik wc-re, és azt kérdezte: "Anya, az a pisilős wc? Az a másik meg a kakilós?" Erre én: "Nem, Matu, az a fiúknak van, az meg a lányoknak, a harmadik pedig a kerekesszékeseknek." Máté: "Az micsoda?" Én: "Akik nem tudnak járni a lábukon valamilyen betegség miatt, azok az emberek kerekesszékben ülnek." Máté: "És nekik van külön kakilós wc-jük?" Én: "Igen, van külön wc-jük, de ők ott pisilhetnek is, meg kakilhatnak is." Máté ezután csendben nézte a wc-ajtókat, majd elkezdte sorolni: "Anya, az a kisfiús wc, az a kislányos, az pedig a csücsülős székes."
Máté mesél: "... és akkor belecsapott a villa a fába, és kidőlt, és levágták az ágat, ami leszakadt a viharban."
Az anyák napi túrázásról meg azt mondta, hogy "... és amikor voltunk turkálni, gyűjtöttünk fákat."
Nem titok, de Bandival mi a keményebb zenét szeretjük, és néha mutatunk is ilyen zenéket a gyerekeknek, én Mátéval pl. pogózni is szoktam. Ilyenkor mesélünk nekik a zenekarokról, vagy mutatunk klipeket, ezekben látja a hangszereket, mi meg viccesen megkérdezzük tőle, hogy mi szeretne lenni, gitáros, dobos vagy énekes. Régen mindig azt mondta, hogy dobos. Pár hete voltunk Kolompos koncerten, és nem tudom, hogy ennek a hatására vagy sem, de mikor nemrég megkérdeztük, hogy most épp mi szeretne lenni, dobos vagy gitáros, azt válaszolta, hogy "furulyás". (Na, hát ez van. Nekem mindegy, mit szeretne majd amúgy csinálni, egy dolog biztos, hegedű a házba nem jöhet, sajnos a frász kerülget a hangja hallatán...)
Én: Na, mi volt ma az oviban?
Máté: Semmi. [Már most kezdi, fasza, gondoltam magamban.:)]
É: Voltatok délelőtt udvaron?
M: Igen.
É: És motoroztál?
M: Igen.
É: És kivel játszottál?
M: Lili nem akar a barátom lenni. De azért simogatott egész nap.
É: Tényleg?
M: Igen. Jó volt.
É: És hol simogatott?
M: Mindenhol.
Itt befejeztem a kérdezgetést! :) :) :)
Máté mesél: "... és akkor belecsapott a villa a fába, és kidőlt, és levágták az ágat, ami leszakadt a viharban."
Az anyák napi túrázásról meg azt mondta, hogy "... és amikor voltunk turkálni, gyűjtöttünk fákat."
Nem titok, de Bandival mi a keményebb zenét szeretjük, és néha mutatunk is ilyen zenéket a gyerekeknek, én Mátéval pl. pogózni is szoktam. Ilyenkor mesélünk nekik a zenekarokról, vagy mutatunk klipeket, ezekben látja a hangszereket, mi meg viccesen megkérdezzük tőle, hogy mi szeretne lenni, gitáros, dobos vagy énekes. Régen mindig azt mondta, hogy dobos. Pár hete voltunk Kolompos koncerten, és nem tudom, hogy ennek a hatására vagy sem, de mikor nemrég megkérdeztük, hogy most épp mi szeretne lenni, dobos vagy gitáros, azt válaszolta, hogy "furulyás". (Na, hát ez van. Nekem mindegy, mit szeretne majd amúgy csinálni, egy dolog biztos, hegedű a házba nem jöhet, sajnos a frász kerülget a hangja hallatán...)
Én: Na, mi volt ma az oviban?
Máté: Semmi. [Már most kezdi, fasza, gondoltam magamban.:)]
É: Voltatok délelőtt udvaron?
M: Igen.
É: És motoroztál?
M: Igen.
É: És kivel játszottál?
M: Lili nem akar a barátom lenni. De azért simogatott egész nap.
É: Tényleg?
M: Igen. Jó volt.
É: És hol simogatott?
M: Mindenhol.
Itt befejeztem a kérdezgetést! :) :) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése